1.1. A tolmácsolás megváltozott környezete
Emlékszem egyik történelem előtti „szinkrontolmácsolásomra”. Egyedül voltam, a mozgókabinről kiderült, hogy nem lehet beszerelni, és ezért
egy magas karzat korlátja mögött állva, a mikrofont a kezemben tartva dolgoztam. A fejhallgatón keresztül behallatszott a teremzaj, és az én
hangomat is hallani voltak kénytelenek – legalábbis a közelemben állók…
Mára a magyar tolmácsok abendlandi kollégáikkal együtt róják Strasbourg és Brüsszel útvesztőit, és ha a végtelenül kanyargó folyosók és
egyforma kinézetű szintek között végül is eltalálnak az ülésterem légkondicionált tolmácsfülkéjébe, ott csúcstechnológia: sokcsatornás,
digitális kijelzős konzol, lapos videóképernyő és szavazatkijelző gép, kikészített szövegek és ásványvíz várja őket. (Érdekes módon ma már
csak pont az nincs a kabinban, aminek a biztosításában azért még az előző rendszer is jeleskedett: fogas és szemetes. Ennek okáról
állítólag a biztonsági szolgálatot kell kérdezni).
1.2. Hagyományos segédeszközök
Ceruza, jegyzetfüzet, nyomtatott szótárak, glosszáriumok és … nagyothalló-készülék – mondhatnám lakonikusan, és ezzel vége is lenne
ennek a fejezetnek. De nézzük meg, van-e a hagyományos eszközöknek még ma is némi relevanciája.
Igenis van, hiszen nincs az a szuperszámítógép és „metasearch engine”, amin szinkrontolmácsolás közben meg lehetne találni (begépelni, a
találatok között megkeresni) a hirtelen hiányzó szót – míg a beszamárfülezett saját készítésű A4-esekre vetett gyors pillantás ehhez pont
elég. A laptop ventillátora zúg, és a billentyű-nyomogatás is behallatszik a mikrofonba. Ceruzával bármekkora méretben odaírhatom társam
elé azt a szót, ami hiányzik neki, míg ha a számítógépet akarnám elétolni, könnyen kiderülne, hogy rövid a zsinór.
De azért a tanári és fordítói szakmához hasonlóan, a tolmácsszakma is meghaladta mára a „talk-and-chalk” módszert.
A mai kor tanárai már nem krétával a kezükben magyaráznak a tábla előtt, hanem prezentációkat sztrímingelnek a világhálóra, amelyeket
tanítványaik egy repülőtér hotszpotjában fognak „riöltájm”, multimédia palmtopjukon.
A mai kor fordítói már nem az írógépet csépelik, sőt: nem is csupán „fordítják” a szövegeket…! A szöveg a fordító és a számítógépes
fordítómemóriák együttműködése eredményeként, elektronikus adatként jön létre a virtuális térben.
A tolmácsok… Nos, a tolmácsolás területén is nagy a technikai fejlődés. És itt nem csak a fejhallgatók, mikrofonok, konzolok és a
távtolmácsolás hardver-eszközeinek fejlődésére érdemes odafigyelni, hanem a műszaki szempontból laikus átlagtolmács által is könnyen
használható szoftver-eszközökre is. A kabintechnika lelkéhez nem kell értenünk, csak használnunk kell azt. A munkát megelőző felkészülés
során azonban érdemes megbarátkoznunk egyes számítógépes programokkal, amelyek ismerete vagy nem-ismerete már a mi
felelősségünk. Az okos felkészülés technikáját nevezhetjük a „chalk-and-talk” ellenpontjaként akár „sleek-and-speak”- módszerének is…
„Előbb szörcsölj, aztán beszélj!” – mondhatnánk némileg kétértelműen.
De ahogy a PowerPoint sem helyettesíti a széleskörűen művelt, élvezetesen előadó tanárt; ahogy a gépi fordítás sem lesz képes soha azt a
fajta intuitív-asszociatív értelmezési és fogalmazási jártasságot pótolni, amire egy tehetséges és tapasztalt mű- vagy szakfordító képes, úgy a
tolmácsolást segítő eszközök sem fogják soha feleslegessé tenni az embert.
Az írott szövegek fordíthatósági problémáival már birkóznak a szoftver-fejlesztők. Ez sem könnyű dió. De a redundáns és esetleges,
környezeti zajokkal kísért nem-írott beszédek gépi tolmácsolhatósága (pláne szimultán!) viszont már akkora kihívás számukra, hogy ebbe a
fába még nem merték belevágni fejszéjüket.
A technikai segédeszközök értelme és haszna - mindhárom szakma esetében – végül is abban áll, hogy
• több ember számára, és élvezhetőbb minőségben teszik hozzáférhetővé a tartalmakat (demokratizálódás),
• általuk mind a tartalomközvetítők (a felkészülés során), mind pedig az általuk közvetített tartalmak befogadói (a befogadás során) jóval
szélesebb körű információhoz férhetnek hozzá (globalizálódás),
• lerövidítik a tartalomközvetítőknek az információkeresés aprómunkáját, felszabadítva ezzel szellemüket a valóban kreatív feladatok
elvégzésére (akceleráció).
Tény persze, hogy az új technológiák használatának elsajátítása maga is időbe kerül, és annak, aki nem akar hosszútávon lemaradni saját
korától, nos annak illik néha ezt az időt befektetnie. Ezért a 21. századi tolmács nem akkor jár el intelligens módon, ha kategorikusan
elutasítja vagy isteníti az új technológiákat, hanem akkor, hogy ha el tudja dönteni, közülük melyik az, amit a maga és mások javára tud
fordítani – viszonylag kevés idő befektetésével.
Az alábbiakban kifejezetten olyan technikai segédeszközöket fogok bemutatni, amelyeknél ez a befektetés valóban minimális, vagyis szinte
ingyen és azonnal elérhetők mindenki számára, akinek van számítógépe és Internet-hozzáférése.
1.3. Számítógépes szoftver-segédeszközök
Minden alkalommal, amikor alaposabban átböngészem a világhálót tolmácsolási szempontból is érdekes oldalak és szoftverek után kutatva,
azt tapasztalom, hogy lélegzetelállító azok fejlődése. Ma már
• egyszerre több millió szövegben kutathatunk egyszerre a számunkra érdekes hírek és definíciók után az intelligens hírkeresők és a
saját számítógépünket is átkutató speciális keresőgépek segítségével,
• egyszerre több ezer egy- és többnyelvű elektronikus szótárban kutathatunk a számunkra érdekes terminusok után a metaszótárak,
metaglosszáriumok és hierarchizált terminológiai adatbázisok segítségével,
• több száz résztvevős, szakmai, internetes levelezőfórumokon vitathatjuk meg fordító és tolmácskollégáinkkal fordítási problémáinkat,
• járathatunk kifejezetten tolmácsoknak szóló elektronikus hírleveleket,
• szemantikai programokkal olvasatlanul is megtudhatjuk egy szövegről, hogy mi a lényegi mondanivalója (ha nincs éppen időnk
átböngészni az utolsó pillanatban megkapott 300 oldalt a holnap reggeli konferencia előtt), és kinyerhetjük belőle a számunkra fontos
adatokat, neveket és terminusokat,
• kétnyelvű párhuzamos szövegekből és fordítói memóriákból is kinyerhetünk kétnyelvű glosszáriumokat,
• a streaming technológia segítségével a számítógépünkön hallgathatjuk meg leendő klienseink korábban elhangzott beszédeit, ha
tanuljuk vagy tanítjuk a tolmács-szakmát, videó-távelőadásokat nézhetünk meg tolmácsolás-kutatási témákban a világhálón.
1.3.1. Intelligens hírkeresők és speciális és meta-keresőgépek
Több tucat ilyen létezik. A hírkeresők közül én legjobban a 10 x 10-et kedvelem, amely megjelenésében is egyedi, és vizuálisan segít
eldönteni, melyek az aznap legfontosabb angol nyelvű hírei (http://www.tenbyten.org). Magyar nyelven a Hírkereső (http://www.hirkereso.hu)
és a Hírstart (http://hirstart.hu) az ezt a funkciót kiválóan – ha nem is ennyire látványosan – betöltő eszközök.
Az ún. „Deep Net” vagy „Invisible Net” állítólag kb. 500-szorosa az általános keresőgépek által indexelt felszíni állományoknak. Bizonyos
témákban azonban már a nagy általános keresők is biztosítanak speciális indexelést. A Google Scholar (http://scholar.google.com/) például
csak tudományos adatbázisokban keres, s így alkalmas arra, hogy általa gyorsan megtaláljuk a konkoly között a búzaszemeket.
Meta-meta-kereső oldal a Freeality (http://freeality.com), vagyis olyan meta-keresőgépek gyűjtőhelye, amelyek egyenként mind a Deep Net
egy-egy bugyrát kutatják. Különleges tolmácsolási témák esetén ide érdemes fordulni találatokért.
1.3.2. Metaszótárak, metaglosszáriumok, terminológiai adatbázisok
Tolmácsoknak különösen érdekes lehet az angol Google (http://www.google.co.uk) terminus-kereső funkciója. Ha a keresett szó elé beírjuk:
„define:”, akkor a Google kizárólag szótárakban és lexikonokban keres, és definíciókat listáz majd. A legügyesebb nyilván angol szavak és
kifejezések esetén, de más nyelvek elemeit is elég jól megtalálja a többnyelvű szótárakban.
A metaszótárak és terminológiai metakeresők egyik legjobb ismerője Európában a svájci Tanya Harvey. A korpuszlingvisztikában is járatos
szakfordítóként számos olyan keresőeszközt és Word-makrót hozott létre, amelyek kifejezetten a fordítók és tolmácsok felkészülési munkáját
hivatottak megkönnyíteni. Érdemes ellátogatni honlapjára (http://www.multilingual.ch/) és azon belül is felkeresni a „WWW Search Interfaces
for Translators” és a „Translation Tools” oldalakat.
Aki nem általában keres, hanem kifejezetten EU-vonatkozású munkája van, annak melegen ajánlható az on-line működő LITHOS
glosszárium-kereső, amely az Európai Bizottság Tolmácsolási Főigazgatóságának glosszáriumai között kutat. Általa villámgyorsan
megtalálhatjuk a munkánkhoz (a nyelvpár és téma szempontjából) legfekvőbb SCIC-glosszáriumot (http://interp.in.funpic.de/lithos/users.
php). További érdekes metaszótár-, metaglosszárium- és terminológiai linkeket olvashatunk a http://www.huterm.com/terminology_links.html
oldalon.
1.3.3. Internetes levelezőfórumok, tolmácsoknak szóló hírlevelek
A magyar tolmácsoknak két speciális levelezőfórum áll rendelkezésére a neten: a Mfefo (http://groups.yahoo.com/group/mfefo/) és a
HUTERM (http://groups.yahoo.com/group/HUterm/). Mindkettőben fordítók és tolmácsok is részt vesznek, de a Mfefo-n némileg nagyobb a
szakfordítók, a HUTERM-en valamivel nagyobb a tolmácsok aránya. A Mfefo mindenféle fordítási problémával foglalkozik, a HUTERM
kifejezetten az EU-terminológia magyarítása során felmerülő kérdéseket taglalja. Más, nemzetközi, és főleg angol nyelvű fordító- és
tolmácsfórumok (Aquarius, Glosspost, Proz.com, Translation Depot, stb.) címéről a http://www.huterm.com/the_job_practitioners.html oldal
ad tájékoztatást.
1.3.4. Tolmácsszervezetek hírlevelei
Aki nem szeret aktív módon részt venni a tolmácsolással kapcsolatos vitákban, annak sem kell teljesen lemaradnia a napi aktualitásokról:
járathatja az egyes, sok tolmácsot alkalmazó szervezetek (AIIC, DG Interpreting, Európai Parlament) hírleveleit. A hírlevelek címeit az utoljára
idézett weboldal ugyancsak tartalmazza.
1.3.5. Szövegkivonatoló és terminológia-kinyerő korpusznyelvészeti szoftverek
Csak az utolsó pillanatban tették föl a konferencia dokumentációját a netre? Háromszáz oldalt kellene angolul elolvasnom holnap reggelig a
Barents-tengeri halászhajókat biztosító társaságok viszontbiztosítóival szemben indítható peres eljárások jogalapjáról? Semmi gond. Tim
Craven ExtPhr32 nevű (a http://publish.uwo.ca/~craven/freeware.htm oldalról ingyenesen letölthető) programja két gombnyomás után
listázza a 300 oldalon előforduló összes terminológia-gyanús kifejezést, amelyek közül 5 perces kézimunkával egynyelvű angol szójegyzéket
készíthetek. Ha az így kinyert angol kifejezések magyar megfelelőit is szeretném tudni, glosszáriumomra ráereszthetek egy olyan Word-
makrót (lásd feljebb: Tanya Harvey) amely összeveti listámat több a témába vágó (halászati, biztosítási és jogi) angol-magyar elektronikus
szószedettel, és nagyrészt magyarítja azt. Holnap reggel az ülés előtt már csak a legspeciálisabb kifejezéseket kell majd megkérdeznem a
magyar szakértőtől, aki el lesz ámulva szakmai éleslátásomtól! (…És azt fogja mondani, hogy ő sem tudja a magyar megfelelőket, hagyjam
csak meg őket angolul, ő amúgy is jobban érti a szakkifejezéseket ezen a nyelven…;-).
1.3.6. Terminus-kinyerés kétnyelvű fordítói memóriákból
Nagyszerű lenne persze, ha a fenti lépéseket is lehetne automatizálni, és eleve kétnyelvű korpuszok alapján végezhetnénk el a terminus-
keresést és a terminusok kétnyelvű kivonatolását. Az EU-ban dolgozó magyar fordítók végül is már meglehetősen sok és nagy kétnyelvű
fordítói memóriát hoztak létre. Ha ezek hozzáférhetőek lennének a tolmácsok számára is (ez az EU-nál dolgozó magyar fordító csoportok
főnökeinek együttműködési szándékán áll vagy bukik), az ehhez szükséges modulok már léteznek: Matthias Heyn, a Trados Europe alelnöke
hajlandó lenne Trados-modulokból összeállítani egy ilyen, kifejezetten tolmácsoknak való „solution”-t. Amíg ez elkészül, javaslom, mindenki
próbáljon ki legalább egyet a http://www.huterm.com/terminology_tools.html oldalon felsorolt „Term Extractor” eszközök közül, és próbálja
optimalizálni magának a folyamatot.
Igen érdekes kísérlet továbbá a Linear B (http://linearb.co.uk:8080/memory), amely angol és francia viszonylatban már majdnem tudja az
összes fenti elvárást: Ha begépelünk neki egy szót az egyik nyelven, több száz, jelentés alapján csoportosított fordításpárral válaszol, olyan
mondatokkal tehát, amelyekben az általunk keresett szó profi fordítók által készített fordításai olvashatók, teljes kontextusukkal együtt.
(Milyen jó lenne, ha például a Morphologic is csinálna hasonló, nyilvános fordítómemória-keresőt EN/DE/FR … - HU vonatkozásban…!)
1.3.7. Távoktatás, multimédiás beszédgyűjtemények
Az EMCI-projekt keretén belül a világ legpedigrésebb tolmácsképző intézetei felkérték egy-egy előadójukat, hogy fejtsenek ki egy-egy
izgalmas kutatási témát a kamera előtt. A videó-felvételeket bárki megtekintheti az EMCI honlapján (http://www.emcinterpreting.net/module1.
htm).
A neten számos olyan hely létezik, ahol írók, költők, humoristák és politikusok beszédeit lehet meghallgatni archív felvételről. A Magyar
Rádió is működtet egy ilyen digitális archívumot (http://archivum.radio.hu/MRDigitalArchive), ha pedig politikust akarunk hallani, elég ha
felmegyünk a kormányok és pártok honlapjaira, és tömegével találunk majd hallgatható beszédeket.
De nem csak konzervbeszédek léteznek. Ha tudjuk, mikor érdemes felmennünk a netre, az Európai Parlament plenáris ülései is
meghallgathatóak – élőben a http://www2.europarl.eu.int/sce/server/internet/home_page/sce_home_page_01.jsp oldal streaming-
szolgáltatása segítségével. A felszólalások szövege az ülés UTÁN letölthető a http://www2.europarl.eu.int/sce/server/internet/cre/sce_cre_01.
jsp oldalról. A streaming 20 nyelvű, a szövegek szó-szerinti átiratai – egy nappal elhangzásuk után – eredeti nyelvükön, ugyanerről a
szerverről letölthetők.
1.4 Konklúzió
Lehetne még sorolni az internetes eszközöket… A hardver-eszközök bemutatása pedig külön tanulmányt érdemelne…
Azt javaslom, hogy aki szeretne folyamatosan tájékozódni a tolmácsolást segítő eszközökről, látogassa meg gyakran a www.huterm.com
honlapot, ahol megtalálja a magyar tolmácstársadalom tagjai által felfedezett és ajánlott valamennyi, ismert tolmácsolás-segítő eszköz
legfrissebb adatait.
Gulyás Róbert
2005. június 29.